Sokféle böjt létezik. A böjt egy ELHATÁROZÁS, nem fogyókúra és semmiképpen sem önsanyargatás. Elhatározzuk, hogy lepakoljuk a terheinket, és nem csak fizikailag, hanem lelkileg is, elengedjük a haragot, a dühöt, a ki nem mondott szavak okozta fájdalmakat. Éppen ezért lelki ráhangolódás nélkül nincs böjt.

A böjt az EGYSZERŰSÉGről szól, arról, hogy egyszerűbben akarjuk élni az életünket. Kezdődhet onnan, hogy kevesebbet eszünk, vagy elhagyjuk a vacsorát, esetleg bizonyos élelmiszereket. Mindenképpen egyszerűbbé kell tenni a táplálkozást, hogy a szervezet felszabaduljon.

Ismerünk olyan böjtöt, hogy valaki egyoldalúvá teszi a táplálkozását, rizs-kúrát tart, vagy valamilyen gabona-kúrát, vagy kizárólag burgonyát eszik, sőt olyat is, hogy vízen és kenyéren él. Természetesen ilyenkor valódi rozskenyérről, vagy teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérről és igazi vízről lehet csak szó. Mert a böjt része az igazi víz is és az abból készülő gyógynövényteák. Ha egy mód van rá forrásvizet fogyasszunk, de mindenképpen tisztított, jó minőségű, élő vizet, tehát nem a műanyag palackokba zárt vizeket.       

Mindenkinek meg kell találnia a hozzá legközelebb álló böjtformát. Például a LÉBÖJT során kizárólag zöldségleveket, gyógynövényteákat és vizet fogyasztunk. Itt meg kell különbeztetnünk, hogy rostjával együtt, vagy anélkül, szűrten isszuk a zöldséglevet. Ha rostosan isszuk, akkor működik egyfajta emésztés, ha anélkül, akkor a folyadék áttisztítja a bélrendszert, de nincs mit megemésztenie a szervezetnek. Olyan léböjt is van, amikor csak vizet, vagy csak gyógynövényteát iszunk. Ezek nagyon drasztikus léböjtkúráknak számítanak és csak a már gyakorlott böjtölőknek valók.

Egy gyakorlott böjtölő esetében, a böjt kezdetekor a szervezet egy nap alatt megérti, hogy újra a böjt időszaka következik, és nem kínozza az egyént éhséggel. A szervezet azt is pontosan tudja, hogy milyen méreganyagokat engedjen fel - mindig a soron következőt. Ezek nem csak fizikai méreganyagok, hanem lelki történetek is. Éppen ezért a böjtnek fontos része az ELCSENDESEDÉS, az elmélkedés, időt és teret kell adni arra, hogy megéljük a korábban elnyomott lelki folyamatokat.

A böjt során feltörhet belőlünk a rosszkedv, lehangoltság, szomorúság formájában. Ilyenkor nem szabad a rossz hangulatunkkal azonosulnunk. Tudnunk kell, hogy mindez a folyamat része, és távozóban van belőlünk. Segíthet, ha kigyalogoljuk, kisétáljuk magunkból a nehéz gondolatokat.

Amikor böjtölünk a társasági élet inkább irritálóan hathat, semmint felemelően. Forduljunk a csendesség felé, és próbáljuk minden extrémitástól mentesen megélni ezt az időszakot. Még a túl heves szauna sem javallott ilyenkor, a túl forró, vagy a túl hideg sem eshet jól, vagyis ne „sokkoljuk” a szervezetünket. Ha valaki nyitott rá, nagyon fontos az ima, a meditáció gyakorlása, de tulajdonképpen mindegy minek nevezzük: magunkkal töltött idő és befelé fordulás nélkül nincs böjt.