A Húsvéti locsolás hagyománya mindig kedves volt a szívemnek. Amikor fiatal lány voltam azért, mert jöttek a fiúk és azt érezhettem, hogy lám-lám fontos és szép is vagyok.
Most pedig azért, mert az én fiam megy locsolkodni és tudom, hogy mennyire várják Leo-t a kislányok és az édesanyjuk.
Szép és fontos hagyomány. Ilyenkor Leo és a férjem is szépen felöltöznek, verssel is készülnek és tarisznyát visznek, amibe a sok hímestojást beletehetik.
Amikor kislány voltam a legjobb élményem a két Attilával volt, akik a szomszédban laktak és még hajnalban érkeztek. Na de hogy érkeztek! Ez mindig egy talány volt. Ez volt minden év rejtélye. A szódás üveg adott volt, de a hogyan az mindig változott. Tréfába volt ágyazva az érkezés. Hol az ablakon, hol a tetőről, hol a kertben elbújva és a bokor mögül fröccsent a szóda. Visítva, szapora lábemeléssel futva rohantunk fedezékbe, de élveztük, jaj de nagyon élveztük.
A Húsvét hétfő árnyéka az egymást követő parfüm a fejünkön. Nincs az a finom parfüm, ami ne válna elviselhetetlenné, ha már egymásra rakódva áradnak a fejünkről. Ami sok, az sok.
Az igazi locsolóvíz, vagy tiszta víz, vagy virágvíz. Így szól a népköltészet is: “megöntözlek rózsavízzel, hogy el ne hervadozzál!”
Éppen ezért a fiamnak mindig valami friss, igazi lányvidító viragos vizet készítek, hogy vígalmat és üdvöt vihessen magával Húsvét hétfőjén a várakozó leányszíveknek.
A locsolóvíznek könnyűnek, harmatosnak kell lennie. Ígéretekkel és költeménnyel telinek. Olyannak, ami méltó, hogy egy leány fejére kerüljön.
Lehet levendula, lehet rózsa, de rozmaring víz is. A lényeg, hogy ne uralkodjon, hanem puhán, illendően köszöntsön, erőt öntsön.
Húsvéti locsolóvizet mi anyák készítjük fiainknak, hogy a hagyományt tovább örökítsük. Íme néhány, hátha kedved támad elkészíteni:
Levendulás örömvíz:
Rózsaharmat életvíz
Mindkét keveréket egy szórófejes üvegbe tedd és használat előtt rázd meg, mert az illóolaj nem keveredik a vízzel, de szépen porlasztható felrázás után.
Van egy másik ötletem is Húsvéti locsoláshoz. Ehhez nincs más dolgod, mint hajnalban kimenni a kertedbe, vagy az előtted lévő parkba, füves részre és szétnézni. Nézd meg, hogy hol virágzik az élet épp. Menj oda és kérd meg a fát, bokrot, hogy adjon neked pár virágkelyhet. Ha megkérted és ő jószívvel ad neked, akkor finoman vedd le róla ( ne feledd megköszönni!), majd egy vizzel telt edénybe tedd bele őket. Nem kell sok víz, fél deci megteszi. A tálat tedd ki napos helyre és hagyd állni pár órát. Szűrd le a vizet, a virágot add vissza az anyaföldnek, a kapott vizet pedig tedd egy szórófejes üvegbe. Ehhez is cseppenthetsz 5 csepp citrom, levendula vagy geránium illóolajat és ne feledd használat előtt felrázni.
Bármelyik megoldást is választod, a legjobbat kapod, ami a pillanat örömét és az életet élteti.