Elmész egy szülői értekezletre, és a jelenlévők akár 1/5-e is lehet férfi. Kimész a játszótérre, és apákat is látsz bőven hintát lökni, csúszda aljában guggolni, bújócskázni. Elmész egy iskolai kézilabda meccsre, és a szurkolók majdnem fele férfi. Beviszed reggel az óvodába a gyermeked, és az alacsony padok mellett apák is görnyednek kis lábakat kis cipőkbe gyömöszölve.

Akár még 10-15 éves sem volt ez így, de változnak az idők, és vele együtt változunk mi is. Lassú változás ez, és nagyon sok vetülete van. Mennyire engedheti meg magának ma egy férfi, hogy bohócot csináljon magából nyilvánosan a gyerekei kedvéért? Mennyire áll távol a zsigeri reakcióitól, ha neki kell ugrania a munkahelyéről, ha a gyermek belázasodik az óvodában? Mennyire van képben a gyerekek iskolai programjaival, dolgozatokkal, Kréta üzenetekkel, gyerekzsúrokkal kapcsolatban? Ha az anya elutazik 1-2-3 napra, mennyire kell előkészítenie az elkövetkező napokat? Mennyire oszlik meg a házimunka a szülők között? Mennyire más szerepei lehetnek egy apának a családi dinamikában, mint egy anyának? Ezek mennyire egyenértékűek, mennyire egymás mellé rendeltek?

Mennyivel több biztonságot, melegséget, közelséget nyújt egy olyan család, ahol mindkét szülő elérhető, mindkét szülő tud a családtagok dolgairól, mindkét szülőhöz lehet fordulni, akkor is, ha öröm, akkor is, ha bánat ért. Mennyivel könnyebb szülőként benne lenni egy családban, ha tudom, hogy a kétségeimet és az örömeimet megoszthatom.

Az Apák napja nekem erről a partnerségről szól. Másban vagyunk erősek, és elismerjük egymás erőfeszítéseit, cselekvéseit, gondolatait, kéréseit, prioritásait a sajátjaink tiszteletben tartása mellett.

Az apák túl sokáig voltak láthatatlanok. Ennek a láthatatlanságnak a tartós lebontásában nekünk, nőknek legalább akkora szerepünk van, mint a férfiaknak abban, hogy jelen legyenek. Átadni szerepeket. Átadni feladatokat. Átadni örömöket, boldog pillanatokat, amik eddig kizárólag nekünk jutottak, azok minden terhével együtt. Elfogadni, hogy nem minden lesz úgy, ahogy eddig volt, ahogy megszoktuk, ahogy mi csinálnánk.

Az ünnepeink azért vannak, hogy megálljunk, hogy rácsodálkozzunk a megszokott örömökre, hogy kilássunk a hétköznapok felhőiből, hogy megköszönjük egymásnak a mindennapi, szinte már feledésbe is menő erőfeszítéseket, hogy együtt legyünk azzal az érzéssel, hogy ez az együttlét valamelyikünk ünneplése miatt van.

Most az apákat ünnepeljük. Ahogy példát mutatnak lányaiknak és fiaiknak. Ahogy megtanítják őket biciklizni. Ahogy lemennek a parkba labdát dobálni. Ahogy határokat tartanak a családon belül és a család körül. Ahogy hazaviszik a nagybevásárlást. Ahogy felviszik a harmadikra az alvó gyermeket. Ahogy vezetnek 600-800 km-t és utána még lemennek a strandra. Ahogy a családi logisztikából kiveszik a részüket. Ahogy számítani lehet rájuk.

Az Apák napját ezen a szélességi és hosszúsági körön nem olyan rég óta ünnepeljük. Kevesebb a szavunk rá, kevesebb szokás kapcsolódik hozzá, és sokkal kevésbé letudható pár szál virággal. Minden családnak jót tesz, ha megtalálja a saját hagyományait ebben az ünnepben. Legyen az egy vicces ajándék, egy jó könyv, egy különleges desszert, egy vacsora a kedvenc étteremben, egy masszázs, egy arckrém, vagy egy szakáll ápoló olaj.

A férfiaknak ugyanúgy, mint nekünk nőknek, jól esik fürdés után bekenni az arcukat egy könnyű fluidummal, érezni a szantál, az orvosi zsálya, a grapefruit illóolajának frissítő és erőt adó illatát. Borotválkozás után végig simítani a szakállukat egy tápláló olajkeverékkel, amiben a vetiver, a tömjén és a szantál illóolajok a stabilitást, az erőt képviselik, amitől könnyebb kiállni a világ elé férfikánt és apaként egyszerre, vagy egy olyan szemránckrémet használni,  amitől könnyebben ellazul az arc az egész napos tenni vágyás után.

A Pour Homme termékcsaládot kifejezetten férfiak számára alkottuk meg, olyan energiákat hordozva, melyek segítségül lehetnek abban a sok szerepben, amiben egy apa helyt áll. A termékekben lévő illóolajok erőt és stabilitást adnak, a növényi olajok a hajlékonyságot és a rugalmasságot erősítik, a hazai termálvíz a föld erejét nyújtja a férfiaknak.

Amikor egy férfi a tükör elé áll, és egy krémmel, vagy arcolajjal táplálja a bőrét, nem csak azt engedi meg magának, hogy egy kellemes, kényeztető érzéssel végződjön, vagy kezdődjön a napja, de példát is mutat a fiának. Példát ápoltságról, öngondoskodásról, önmagáért való felelősségvállalásról. Egy ilyen ajándékkal mi nők is segíthetjük ezt az utat.