Ilyenkor tavasszal sokkal könnyebben kelek fel hajnalban, nem húz vissza a külső sötétség és hideg. Sőt, inkább kicsalogatnak a madarak, hogy velük együtt ünnepeljem az új nap kezdetét. Kimegyek a Duna-partra és leülök a stégre. Nézem a vizet és köszöntöm a napot. Jó érzés a napba nézni, amikor felkel. Szeretem a színeit. Becsukom a szemem és hagyom, hogy szétáradjon bennem a mindent betöltő energiája. Befele figyelek, hallgatom a szívem dobbanását. Elengedem a gondolataimat és rápihenek a lélegzetemre. Engedem, hogy meghalljam a belső csendem. Mostanában hosszabb időt szánok a meditációra. [...]